Az anyák megünneplésének szokása az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során aztán később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is köszöntötték.
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban az Anyák napját már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé.
Szerkesztőségünk szeretettel köszönt minden édesanyát!
—
Pál Gabriella: Egy májusi napra
A zsinór köztünk észrevétlen
pókfonallá kopott és féltem,
hogy napok frusztrációjába
fulladt a ki nem mondott hála.
Felmentésed vágyom kéretlen,
mert lábam az ismert köveken
már tudom, a te utad járja,
ez nem véletlen, s nem hiába.
Lopott perceken járok feléd,
pedig lenne még bőven meséd…,
de merre vezetsz, már jól tudom
tekinteteddel a hátamon.
Míg velem vagy, nem kísértenek
rideg éjeken csúf szellemek
és hogy újra talpra ne álljak,
oly mélyre soha nem eshetek.
Közted és a világ közt egyszer
én leszek a kapcsolat, s lelkem
szorít, míg lesz bennem gondolat
s te is leszek minden egyes árva nap…,
De még muszáj maradnod, mert csak
veled tudom ezt elviselni.
tudnod kell anyu, egyetlen vagy,
akinek nincs joga elhagyni.