Az utóbbi években az egyre emelkedő költségek miatt mind többen foglalkoznak azzal, hogyan járulhatnak hozzá saját maguk ahhoz, hogy kevesebbet kelljen fizetni pédául a távfűtésért.
A fogyasztó által fizetendő számla nagyságát nagyban meghatározza a felhasznált energiahordozó ára, valamint az épület által elhasznált fűtési hő mennyisége. Ez utóbbi viszont jelentősen függ az időjárástól, az épület fűtési rendszerétől, a fogyasztók szokásaitól. A távfűtési számlán a legjelentősebb tétel a fűtés hődíja. A fogyasztók sem az időjárást, sem pedig a fűtési energia hordozó árát nem tudják befolyásolni, marad tehát a harmadik megoldás: a fogyasztott hő mennyiségét kell csökkenteniük. Erre a következő lehetőségek akadnak: 1. fűtéskorszerűsítés 2. szigetelés, nyílászáró-csere 3. takarékosság, szemléletváltás.
Az átalakítások, beruházások költségeit a helyi és az országos pályázatokon való részvétellel lehet csökkenteni. Tavaly ez akár 70%-os támogatást is jelenthetett. Jelenleg még sem az önkormányzati, sem az országos pályázati feltételek nem ismertek, de várhatóan rövid időn belül megjelennek, azt követően pedig a fűtőerőmű és az önkormányzat tájékoztatja a fogyasztókat.
A szakemberek ezúttal arról adnak tájékoztatást, hogy hogyan csökkenthető a fogyasztott hő mennyisége. Mint mondják, mindenkinek tudnia kell, hogy bármilyen is a fűtési rendszer, a végső fűtésienergia-felhasználást mi magunk, fogyasztók határozzuk meg; valamint hogy a legolcsóbb áru is lehet nagyon drága, ha sokkal többet vásárolunk belőle, mint amennyire valójában szükségünk van, illetve ha a fel nem használt, számunkra felesleges mennyiséget kidobjuk. A drága áruk esetében ez különösen igaz!
A takarékosságot az épületek fűtési rendszerének szabályozhatóvá tételével, valamint az egyes fűtőtestek – fogyasztók által történő – szabályozhatóságával kell kezdeni. Ha ez nem történik meg, akkor hiába a szigetelés, a nyílászárók cseréje, az ilyen épületek továbbra is egyidejűleg lesznek alul- és túlfűtöttek, a lakások hőmérséklete között nem kívánt, nagy eltérések lesznek.
Komlón a távfűtött lakások mintegy 50%-nál a szabályozási lehetőségek már adottak, a lakók részéről csak kellő figyelmet kell(ene) fordítani a termosztatikus szelepek használatára. Ne fűtsük a lakást magas hőmérsékletre, ha nem tartózkodunk otthon; a termosztatikus szelepeket állítsuk alacsonyabb fokozatra (hőmérsékletre). Ahol nem megoldott a szabályozás lehetősége, ott bizony az „utcát fűtik” egyesek, míg mások esetleg fáznak. Ugyanakkor az energiafogyasztás igen nagy, és magasak a számlák is.
Tudni kell, hogy 1 oC-os hőmérsékletváltozás ~6 %-os fűtésienergia-igényt jelenthet. Pl. ha 19 oC-ról 21 oC-ra fűtünk fel, kb. 12 %-kal nőhet a hő-felhasználásunk. Ha reggel elhagyjuk a 20-22 oC-os lakást, és visszavesszük a hőmérsékletigényt 17 oC-ra, a megtakarítás 18-30% lehet erre azidőszakra. Érdemes néhány másodpercnyi időt erre fordítani.
Az egyes épületek fizikai tulajdonságai igen különbözőek. Érdemes ezeket felmérni és elvégezni a megfelelő hőszigeteléseket és a nyílászárócseréket. Az épületek utólagos hőszigetelése további 20-30 % energia-megtakarítást eredményezhet.
A Komlói Fűtőerőmű ZRt. az energiatakarékosság elősegítéséhez szakmai segítséget nyújt az épületek közösségének. Ha felkeresik őket, szívesen rendelkezésre állnak adatszolgáltatással, műszaki tervek készítésével, de készítenek hőfelvételeket és akár gépészeti munkákat is vállalnak.