Újabb illusztris vendég járt március 27-én a Honismereti és Városszépítő Egyesület által életre hívott Közéleti Klubban. A korábban kultuszminiszterként, majd két cikluson át a Magyar Tudományos Akadémia Elnökeként is ténykedő, ma is köztiszteletnek örvendő Glatz Ferenc – életében először – pont azokban a napokban járt Komlón, amikor még a miniszterelnök-jelöltek listáján olvashattuk nevét.

A Német Klubot ismét megtöltő hallgatóságnak azonban elmondta: már szerdán közölte levélben Gyurcsány Ferenccel, hogy nem vállalja a feladatot. Arról, hogy miért döntött így, az igen érthetően, élvezhetően megfogalmazott mondandójából mindenki rájöhetett.

Mint elmondta, a fasizmus, majd a kommunizmus összeomlása után, 2008/2009-ben az önszabályozó piacgazdaság és pénzügyi rendszer is összeomlott. Beszélt az elmúlt hónapok történéseiről, utalva rá, hogy a krach jelei már évekkel ezelőtt megmutatkoztak, az energiagondok és az élelmiszerválság  képében. Véleménye szerint a mostani világválság nem csak gazdasági-pénzügyi, de szemléleti válság is egyben. Tudomásul kell venni, hogy nem szabad többet fogyasztani, mint amennyit megengedhetünk magunknak.

A professzor beszélt arról is, hogyan látja a rendszerváltást és az azóta eltelt időszakot. Az osztogatás következtében eladósodott az ország – mondta, hozzátéve, hogy ezt hiányt tovább már nem lehet növelni. Véleménye szerint a  rendszerváltást akkor meg kellett tenni, de most már “újra kellene gombolni a kabátot”. – Láthattuk, hogy bárki van hatalmon, ugyanaz történik, csak a retorika más – szögezte le. Szerinte a kiadásokat drasztikusan vissza kell fogni – a vita most azon van, hogy hol és hogyan.

Glatz Ferenc (balra) és Szarka Elemér
Glatz Ferenc (balra) és Szarka Elemér

Glatz Ferenc úgy véli, a vezetés ma is milliárdokat pazarol el, túl sok a párhuzamosság sok területen, rossz a szociálpolitika (példaként az alanyi jogon járó juttatások rászorultsági alapon történő fizetését említette), de fontos a szerkezeti válság felszámolása is. Előadása során többször hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi válságot – melyet a közgazdászok, bankárok, politikusok együttesen idéztek elő – nem lehet nemzetállami módszerekkel kezelni, s nem lehet a válságra hivatkozva magukra hagyni az elesetteket, a kisembereket.

Az előadást követően a vendég a jelenlevők kérdéseire válaszolva kifejtette véleményét az iskolák és más közintézmények visszaállamosításával, az Európai Unió működésével és az azon belüli szolidaritással kapcsolatban is, s megerősítette, hogy a téves közgazdasági szemlélet okozta azt a helyzetet, amelyben most vagyunk.