Második önálló kiállítását nyithatta meg április 1-én a muzeális gyűjteményben Bősenbach Erzsébet művésztanár. Egy nappal később foltvarrók munkáit is megcsodálhatták az érdeklődők Komlón.
Bősenbach Erzsébet kiállításán Király Istvánné nyitó gondolataiban elismeréssel szólt kolléganőjéről, akiről elmondta: grafikáin a vonalak vastagsága, színei, változatossága áll össze alkotássá keze nyomán… a ceruza vagy toll elindul az éppen adott füzetlapon, egyéb papírfélén, és már születik is az alkotás. Az alkotó maga is azt vallja, hogy – néhány tervezett képén kívül – a belső indíttatás és késztetés hat vonalakat rajzoló mozdulataira.
Az ábrázolás szellemi kalandra invitál bennünket, befogadókat. Keressük a motívumokat, az egybefonódást a képeken. A fantáziánkra bízza a művész, hogy mit találunk – ezt bizonyítja az is, hogy nem ad címet műveinek. A kiállított képek között április 20-ig kalandozhatnak az érdeklődők.
A művészetek kedvelői a következő napon is értékes élményhez juthattak. A 2003-ban – Leipoldné Lázár Gizella vezetésével megalakult – „Szorgos Méhek” Komlói Foltvarró Műhely tagjai varázsolták el ismét a Közösségek Házában megjelenteket.
Jakab Józsefné a múzeum vezetője idézte fel a szorgos munkával értéket teremtő csoport múltját, s megtudhattuk tőle azt is, hogy az Amerikába bevándorolt európai asszonyok kényszer szülte leleményességéből született meg ez a – már két és fél évtizede virágkorát élő – technika. Arra is rávilágított, hogy a folyamat – anyagválogatás, beavatás, vasalás, szálirányba darabolás, egy-egy blokk összevarrása, az egység összeállítása, közbélés és hátlap felrakása, végül steppelés – kitartást, pontosságot, jó kézügyességet és szín- és formaérzéket igényel. De elsősorban szeretetet, mert szeretni kell a készülő csodákat, és különösen azt, akinek készítjük.
A „Szorgos Méhek” alkotásai április 22-ig tekinthetők meg a Közösségek Házában.