Magyarországon a becslések szerint közel 60 ezerre tehető az autizmussal élő emberek száma. Mindennapjaikat ma már számos civil szervezet, intézmény igyekszik élhetőbbé tenni. A körtvélyesi óvoda vezetőjét Reszelőné Cser Saroltát kérdeztük erről a fejlődési rendellenességről, az autizmusról.

– Először is tisztázzuk: mi az autizmus?
– Fejlődési rendellenesség, melynek oka biológiai jellegű és már a terhesség ideje alatt kifejti hatását. Következményei a születés pillanatától érzékelhetően jelen vannak, és a teljes szellemi fejlődést befolyásolják.
– Melyek a főbb jellemzői, tünetei?
– Az egyik jellemzője az ún. autisztikus magány, amely a külvilággal való kapcsolattartás olyan szélsőséges beszűkülése, ami kizárni látszik mindent, kivéve saját magát. Ezalatt értem a szemkontaktus hiányát, vagy hogy nincs válaszreakció a környezetében lévők közeledésére. Kommunikációs zavarok is fennállnak, olyan tünetekkel, mint például a kései beszédindulás, a visszhangszerű ismétlés, a beszédértés korlátozottsága, a világ dolgainak meg nem értése, naiv értelmezése.
A másik főbb jellemző az állandósághoz való görcsös, rögeszmés ragaszkodás; a gyermek által előidézett zajok mozgása és összes tevékenysége ugyanolyan monoton módon ismétlődő, mint az artikulációja. Spontán tevékenységeinek választéka jelentősen korlátozott. Emellett az elszigetelt képességek is jellemzőek, esetenként kiváló, de szűk területekre korlátozódó intellektuális teljesítménnyel (például a telefonkönyv adatainak megjegyzése).
– Milyen fejlesztési lehetőségek akadnak?
– Nagyon fontos a korai felismerés, a szülő, orvos, védőnő szerepe. E fejlődési rendellenesség igen széles skálán mozog, igen nagy eltéréseket mutat. A súlyosabb, összetettebb problémákkal küzdők nevelése, fejlesztése szegregáltan, elkülönített intézményekben történik. Az enyhébb, autisztikus tüneteket mutató gyermekek is nagyon különbözőek. Ők integráltan, egészséges gyerekek között jól fejleszthetők, szocializálhatók.
– Mennyire lényeges a családi háttér, valamint a társadalom, a másság elfogadó hozzáállása?
– A másság elfogadása már óvodás korban is nagyon fontos. A támogató, elfogadó családi és intézményi háttérrel rendelkező gyermekek fejlődési menete jól prognosztizálható, mindazzal együtt, hogy a zavarnak felnőttkorban is jele van, nem szűnik meg. Ugyanakkor jelentős mértékben ellensúlyozni tudják fogyatékosságukat. Megtalálják helyüket a társadalomban ott, ahol hasznosíthatják kiemelkedő képességüket.
– A körtvélyesi óvoda integrált intézmény, ahol a középesen sérült gyermekek is vannak.
– Igen. Magyarországon néhány éve – megfelelve ezzel az uniós előírásoknak – törvénybe foglalták, hogy bizonyos sérülésekkel élő, illetve bizonyos szinten lévő gyerekek járhatnak integrált intézménybe. Szakértői bizottság dönt arról, hogy ő ép közösségbe integrálható vagy sem. A kisgyermek megkapja azt a lehetőséget is, hogy a természetes szocializációban részt vegyen, valamint hogy szükséges gyógypedagógiai fejlesztésben is részesülhessen.