A Súgólyuk Színház tagjai – a fenti, kifejező címre hallgató – remek humorú, mondanivalójával elgondolkodtató szatirikus vígjátékkal várták mindig hálás közönségüket a március végi ősbemutatóra, majd a szintén teltházas további előadásokra.

A második színre lépés előtti percekben csíptem el a rendező Harnóczyné Mártit, aki – bár most írói álnéven – a tőle megszokott módon a darab szerzője is. Szoros időbeosztását boldogságot sugárzó arccal indokolja: – Jobban meg kell tervezzem a napomat, mint amikor aktívan dolgoztam. Főállású nagymama vagyok, két ovis és két kisiskolás unokámmal foglalkozom rendszeresen, természetesen örömmel.

– Hogy született a B. Hagum írói név és a mű története?

– A „B.” a Borbálából, mivel nagyanyám után én, majd egyik unokám is örökölte ezt – a bányászok védőszentjeként ismert – hagyománytisztelő nevet. A Hagum pedig egy mozaikszó: a férjem utáni (Harnóczy), az édesapámtól kapott (Gungl) és a keresztnevem (Márta) kezdőbetűiből. A tavaly nyáron írt darabnak először a címe volt meg, majd megálmodtam a különböző karaktereket. Azután bontakozott ki a történet, melynek mondandója – mások szerint is – egyre inkább aktuális. Ez talán egy írói megérzés volt.

– A társulatnak mennyi ideje volt a felkészülésre?

– A januári olvasópróbán találkoztak először a művel és ismerhették meg elképzeléseimet. A tanulás aztán kéthavi táncoktatással kezdődött – Rónaszéki Éva és Láng István jóvoltából -, mert ennek a vígjátéknak van egy – fontos szerepet kapó – táncbetéte, melynek mind a 23 szereplő részese. Bizony a nagy létszámú gárda miatt az időpont-egyeztetéssel is meg kellett küzdenünk, így amikor együtt lehettünk, feszített tempóban folytak a próbák. Öt tagunknak különösen izgalmas volt az ősbemutató, mivel első színpadi lépésüket élhették át a közönség előtt.

– Az előadás végén felzúgó tapson kívül miből tudható, hogy a sok munkának siker a jutalma?

– Kaptunk már nagyon jó médiakritikát, elismerő visszajelzéseket, de a siker vitathatatlan bizonyítéka mindig a teltház – és mi e tekintetben nem panaszkodhatunk! A előbbiek megerősítéseként pedig már két meghívásunk is érkezett; reméljük, Bonyhádon és Magyarszéken is adhatunk néhány felhőtlen, a napi gondokat pillanatnyilag feledtető órát kedves közönségünknek, hiszen ez a szereplők, valamint a darabban is játszó zeneszerzőnk Ferencz Gabriella, technikusaink Gotthardt Viktor és Mühl Jenő, sminkesünk Haris Lajosné, súgónk Buzásiné Wigand Erika, ügyelőnk Csokonai Istvánné és jómagam szívből jövő szándéka.