Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik világszerte. Mátyás Imre plébános, a Komlói Római Katolikus Egyházközség vezetője szerint a húsvét azt üzeni nekünk, hogy bár a jelen világunk nem éppen ideális, sohase adjuk fel a reményt.
– Plébános úr, a vallásos ember számára milyen kérdéseket vet fel a Húsvét?
– Azt kell, mondjam, hogy az emberi életünk legalapvetőbb kérdésére próbálunk választ keresni a húsvéti ünnepünkkel. Már a nagyböjt is erre hangol minket, aztán természetesen a húsvét ünnepe is az emberi sorsunk, létezésünk legnagyobb kérdését, az elmúlást feszegeti. Valamennyi embernek alapvető problémája fogantatásának pillanatától egészen földi élete végéig, hogy folyamatosan érzi az elmúlás terhét. Erre próbál a húsvét ünnepe megnyugvást hozó választ adni. A válasz vallási, a létezésünk legmélyét érintő válasz. Mert azt mondjuk, hogy „az Úr Jézus az, aki legyőzte a halált”. Mi keresztények hiszünk abban, hogy Jézus Krisztus a feltámadásával legyőzte a halált, s arra gondolunk következésképpen, hogyha ott, neki, egyszer sikerült, és lehetséges volt, akkor azt ígéri nekünk, arra bátorít bennünket kései utódokat, hogy a „Te” életedben is sikerülhet mindez. Vagyis a halál felett aratott győzelem lehetséges. Ennek persze feltételei vannak, utak, lehetőségek, amelyeken végig kell mennünk. Természetesen „Ő” ebben is segít bennünket – itt lelki, belső életünkről van szó -, hogy próbáljuk igazítani belsőnket, gondolkodásunkat, hogy átgondoljuk a létezésnek az alapproblémáját. Erre ő választ ad, és hát valljuk be, hogy nem sok nagy gondolkodó adott olyan összefüggő választ az emberi lélek ezen nagy problémájára, mint a Názáreti Jézus.
– Összefoglalva, mi az üzenete ennek az ünnepnek?
– A legáltalánosabb üzenete, hogy ne add fel a reményedet. Ebben a mai – reményvesztett, gondokkal, problémákkal, hangulatváltásokkal teli – élethelyzetekben azt üzeni nekünk az Úr Jézus – vallási és hittani alapból kiindulva, hogy szeret minket az örökké való Isten, a mennyei Atya, és nem hagy bennünket magunkra. Következésképpen ne veszítsük el a reményünket. Nehéz a helyzet, amiben ma élünk, de van kiút. Az alagútnak van vége, nem csak bejárata.
– A húsvét az újjászületés lehetőségét hirdeti. Hiszem, hogy a mi társadalmunknak is szüksége van újjászületésre…
– Ezzel teljes mértékben egyetértek. Az újjászületést többféleképpen értelmezhetjük. Nemcsak vallási, hanem közéleti, világi aspektusa is létezik. Az biztos, hogy az újjászületés alaptétele, hogy legyen egy szellemi, lelki alap, amiből kiindulva, meg tudom valósítani azt az álmomat, tervemet, ha egy új életet akarok megélni, új feltételmódokat próbálok meghatározni magamnak. Bár jelenleg a világ, a társadalom, a közélet nem éppen a legideálisabb, mégis elfogadom azt, és a meglévő adottságok, kondíciók mellett szellemi, lelki értelemben a szabadságomon és újjászületésemen munkálkodok. És a legfontosabb, hogy nem adom fel!!! S ez a gondolat már vissza is vezet húsvéthoz és az alapkérdésünkhöz.