Hét győzelemmel a tabella 9. helyét foglalta el a Sport36-Komló serdülő kézilabdacsapata a 2019/20-as bajnokság berekesztésének pillanatában. A fiúk mestere, Nagy Zoltán szerint rosszkor jött a szövetség döntése, éppen lendületbe jött a csapat. A visszatekintés mellett már a küszöbön álló bajnokság is témája volt beszélgetésünknek.
H.Zs.: Már-már lassan ködbe vész, azért próbáljuk meg értékelni a csonka bajnokságot?
N.Z.: Sajnálom a történteket, mert igazából felfelé lévő ágban hagytuk abba a szezont. Ez azért fájó, mert olyan szériában voltunk, hogy nagy „neveket” is el tudtunk volna kapni. Rendkívül jó meccseket játszottunk, lényegesen erősebbnek mondott csapatokkal. A pontszámok alapján nagyon sűrű volt a középmezőny, a bajnokság végére egy egészen jó eredményt ki lehetett volna hozni belőle.
H.Zs.: A játék képét tekintve miben léptek előre a fiúk?
N.Z.: Nagyságrendekben azt mondhatom, hogy amit terveztünk, lépésről lépésre megtudtuk valósítani. Védekezésben is rengeteget fejlődtünk az elmúlt évekhez képest. Agresszivitásban, ütközésekben igazán férfias játékot tudtunk bemutatni a játékosok fiatal kora ellenére. Támadásban egyre több szellemességet, tudatosságot sikerült belecsempészni a játékunkba.
H.Zs.: Miben volt hiányérzeted?
N.Z.: Talán abban, hogy egy meccsen belül voltak olyan hullámvölgyek, ami nem teljesen írható a fiatalság számlájára. Nem szabad akkora mélységekbe kerülni egy mérkőzésen belül, mint amire volt néha példa.
H.Zs.: Egyik legkiemelkedőbb teljesítmény Bazsa Viktor nevéhez fűződik, aki a góllövőlistán mindössze egy találattal szorult a harmadik helyre.
N.Z.: Viktor egy rendkívül tehetséges játékos. Ha nem csal az emlékezetem, most kezdem vele a negyedik szezont. Jól ismerem. Nagyon sokat fejlődött technikai, mentális és fizikális téren egyaránt. Lassan már az ificsapatban is nagyobb szerepet tud vállalni. Ami különösen előremutató, hogy olyan játékosról beszélünk, aki akar is kézilabdázni. Szeret edzeni, maradéktalanul elvégzi, ami rá lett bízva.
H.Zs.: Az új szezonra is együtt marad a keret. Jönnek újak is. Ebből következik, hogy akár előre is lehet lépni.
N.Z.: Elmondtam a fiúknak is, hogy igazán nagy terveim vannak erre a szezonra. Tudjuk, hogy mire vagyunk képesek. Ebben a bajnokságban ezt ki kell hozni. Kíváncsi vagyok, hogy teher alatt, miként tudunk ennek megfelelni. Minőségi, bő keretünk van, ráadásul olyan ügyes játékosok érkeztek nyáron, akik kifejezetten nálunk szerettek volna játszani.
H.Zs.: Hol tart a munka a felkészülésben, mi a menetrend?
N.Z.: Július 1-jén kezdtünk. Számomra kellemes meglepetés volt, hogy állóképességben néhány nap alatt visszarázódtak a fiúk „normál” állapotba. Játékban még kell finomítani, mert a nyaralások miatt még nem tudtunk minden variációt végigpróbálni. Edzőmeccsek tekintetében egy kicsit nehéz helyzetben vagyunk, mert a környéken nincs olyan serdülő csapat, akivel jó meccset játszhatnánk. Az ificsapatunkkal gyakoroltunk már, egészen ügyesen felvettük a versenyt velük, ami jó kiindulópont lehet a későbbiekre. Találkozunk a PEAC ifivel, majd a hónap közepén Szigetváron egy pesti második osztályú serdülőcsapattal mérkőzünk meg.
H.Zs.: Milyen eredménnyel lennél elégedett májusban?
N.Z.: Jó kérdés. Ahogy ismersz, elég maximalista vagyok. Ha minden összejön, titkon remélem, hogy akár a négyes döntőbe is bekerülhetünk a bajnokság végén. Ezt a fiúknak is elmondtam, majd meglátjuk…