Két héten belül kétszer tartott rendezvényt a Honismereti és Városszépítő Egyesület által életre hívott Közéleti Klub, s hogy mindkét alkalommal sikerült jó témát és ahhoz megfelelő előadót találni, azt a kétszeri telt ház jelezte.
Az első rendezvényen a sokak által ismert és tisztelt Tóth Zoltán volt az előadó. Az európai választási szakértő elsőként az öreg kontinensen megtalálható, különböző típusú választási rendszerekről beszélt, majd ebbe a környezetbe ágyazta bele a hazai helyzetet. Mint rávilágított, a második világháborút követően, de különösen a rendszerváltások után Európa több országában (így Magyarországon is) vegyes választási rendszer jött létre. Mára azonban megérett a helyzet arra, hogy új rendszert kell létrehozni, s az Euró-pai Unió az érintett államoknak az arányos rendszert ajánlja, melynek lényege, hogy kiegyensúlyozott, arányos eredményt adjon a választás. Az előadásból megtudhattuk, hogy a választási rendszer tulajdonképpen egy szűrő, mely tereli a szavazatokat.
Azután Tóth Zoltán (képünk jobb oldalán) a különböző választási csalásokról, trükkkökről beszélt, gyakorlati példákkal illusztrálva mondandóját, s azt sem rejtette véka alá, hogy választási csalások természetesen Magyarországon is voltak, vannak, lesznek. A baj ezzel „csak” az – hangsúlyozta -, hogy mindez következmények nélkül történhet. A pártok köztudottan „fekete pénzekből” kampányolnak, s ez a pénz az APEH előtt is láthatatlan, de hiába teszi mindezt szóvá többször is az Állami Számvevőszék, semmi sem történik.
A nagy tapssal fogadott előadás végén Tóth Zoltán a jelenlevők kérdéseire válaszolva kifejtette: a választási csalások két fő csoportra oszthatók. Vannak primitívek és intellektuálisak – ám ez utóbbiak vannak többen, s ezek tettenérése sokkal bonyolultabb.
A Közéleti Klub következő rendezvényén is vendég volt Kiss László, aki két héttel korábban Tóth Zoltánt is elkísérte Komlóra, de az esemény előadója most sem ő, hanem alkotmánybíró társa, Stumpf István volt.
Az előző Orbán-kormány kancelláriaminisztere először életútját foglalta össze röviden, majd előre is elnézést kért azért, hogy sokmin-denről csak általánosságban beszélhet, de az alkotmánybírói státusz kötöttségekkel jár – szögezte le. Az előadás témája „A magyar kormányzati rendszer korszerűsítésének esélyei, állami szerepvállalás” volt, s Stumpf István húsz évet nyúlt vissza az időben, hogy érzékeltesse: akkor mindenki másképpen gondolta a rendszerváltást, a többpártrendszert, a piacgazdaságot. Azóta a világ – s benne Európa – átrendeződött, s a változásokkal szemben két korosztály, az idősek és a fiatalok a legvédtelenebbek.
Kiemelte, hogy Magyaroroszág 20 évvel a rendszerváltás után sorsdöntő fordulat előtt áll, és vannak feladatok, melyeket nem lehet tovább halogatni. Ezek közé sorolta a kormányzati rendszer korszerűsítését is. Utalt rá, hogy ma tulajdonképpen 3200 „kis köztársaság” van az országban, s az önkormányzatok és a kormányzat közti együttműködés igencsak aggályos. Rengeteg a tisztázatlan kérdés a feladatokat, hatásköröket illetően, és a rendszer hatékony működését belső feszültségek sokasága nehezíti. Ezeket kell rövid idő alatt megváltoztatni, de legalább ilyen fontos az alkotmány átalakítása is.
Ezzel kapcsolatban Stumpf István elmondta: háromféle koncepció ismert ezügyben. Az egyik szerint minden jó úgy, ahogy van, egy másik vélemény értelmében jó a mostani alkotmány, csak kicsit „ki kellene gyomlálni”, míg a harmadik álláspont szerint radikális változtatásra van szük-ség, azaz új alkotmány kell. Az előadó úgy vélte, hogy több érv szól ez utóbbi, mint az első kettő mellett, majd beszélt még a kétkamarás parlament bevezetésének esélyéről és a bírósági rendszer átalakításának szükségességéről is.