Trinkl Ákos, a Pécsi SZC Komlói Szakképzőjének 3/11 A osztályos, gépi forgácsoló tanulója a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőjében 5. helyen végzett, ezzel megszerezve jeles minősítésű szakmunkás-bizonyítványát. Vele beszélgettünk.
Gratulálunk, Ákos, a kiváló eredményhez. Mi motiválta, hogy megméresse magát ezen a nagyon nehéz, többfordulós versenyen?
Gyakorlati képzőhelyem, a Hauni Hungária Gépgyártó Kft. egyik tanulója, Győri Kristóf, tavaly részt vett ezen a versenyen. Vele beszélgettem sokat, és azt mondta, nagyon nagy élmény az egész. Rajta kívül az oktatóm, Orzsi Bálint is biztatott, hogy vállaljam a szereplést, mert nagyon jók a tanulmányi eredményeim, és úgy vélte, megfelelő felkészülés után eséllyel indulhatok. Én is szerettem volna próbára tenni magam, hogy mire vagyok képes.
Hogyan zajlott maga a verseny?
Az első forduló egy írásbeli feladatsorból állt. Ezt Pécsen, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében írtuk meg, egy időben az ország összes versenyzőjével. A gépi forgácsoló szakmában kb. 400 versenyző indult el az idei versenyen, ebből az országosan legjobb 11 jutott tovább a második fordulóra, az országos előválogatóba, ezek között voltam én, és a Hauni egy másik tanulója, Kovács Viktor is.
Milyen feladatokat kellett teljesíteni ezen a fordulón?
A verseny, és ezen belül az írásbeli tartalma is elvileg hasonló, mint a szakmai vizsgáé, ezért is kaphat szakmai végzettséget vagy részleges mentességet az, aki megfelelő szinten teljesíti. Műszaki rajz, műszaki számítás, gépismeret és CNC-programírás a fő téma. Én ezt a fordulót éreztem a legnehezebbnek mind közül.
Mi jelentette a nehézséget ebben a fordulóban?
Ugyanaz, mint a gépi forgácsoló szakma vizsgájában is: nagyon magas pontszáma van a CNC-ismereteknek, miközben a szakma kerettanterve minimális óraszámot ír elő, sokkal nagyobb szerepet kap a hagyományos forgácsolás.
Reális akkor, hogy ennyire hangsúlyos ez a terület?
A szakma szempontjából reális, mert a nagyobb cégeknél a hagyományos forgácsolás már nem igazán jellemző. Az más kérdés, hogy az ipar már sok helyen a CNC-n is túllépett. A Hauninál a legtöbb esetben már olyan technológiát használunk, ahol a tervezőszoftver 3D rajzait a megmunkáló gépek automatikusan fordítják le programmá. Épp ezért nagyon sok külön gyakorlást igényelt, hogy az írásbelin ezt a részt teljesíteni tudjam.
És jött a második forduló, az országos előválogató…
Igen, Esztergomban, egy szakképző iskolában rendezték. Az oktatóm kísért el a versenyre. Nagyon sokat segített a cégem is, szállást és étkezést is intéztek, hogy már előző nap lemehessünk, így nem utazás után, fáradtan kellett versenyeznem. Két csoportban zajlott a verseny, én a reggeli csoportba kerültem.
Jól tudom, hogy ez már gyakorlati forduló volt?
Igen, 5 óra alatt kellett hagyományos forgácsoló gépeken egy szíjtárcsát legyártanunk, az iskolai tanműhelyben. A gépeket sorsolással osztották ki. Ezek főleg termelésből már kivont, de még jó állapotú tanulógépek. Nem a legtökéletesebbek, de azt lehet mondani, hogy mindenkinek kb. hasonló gépeken kellett dolgoznia, ez nem jelentett előnyt senkinek.
Úgy veszem ki a szavaiból, könnyen vette ezt a fordulót.
Igen, nem volt semmilyen nehézség. Szerintem ebben a fordulóban a 12 versenyzőből kiszűrték azokat, akik csak elméletből jók, ezért egy elég alapfeladatot kellett itt csak elvégezni. Az oktatómmal és az iskolámmal együtt végig bíztunk abban, hogy továbbjutok, ezért már abban a 2-3 hétben is, amikor még a középdöntő eredményére vártunk, folyamatosan tanultunk és gyakoroltunk a Haunis műhelyben, készültünk az utolsó fordulóra. Az iskolám is támogatott ebben, külön engedéllyel minden nap gyakorlatra mentem. Végül is 6 versenyző jutott tovább az országos versenybe, én és a másik Haunis tanuló, Viktor is köztük voltunk.
És jött az országos verseny…
Így van. Ezt ugyanott, Esztergomban rendezték. Ez is gyakorlati forduló volt. Úgy érzem, kicsit hátrányba kerültem a sorsolás miatt. Beállítottak két új, nagy gépet, én kaptam az egyiket ezek közül. Kb. egy óra kellett, hogy megismerjem a gépemet, és megtanuljam a használatát. Szerencsére így is belefértem az időbe azért.
Milyen feladatot kellett teljesíteni az utolsó fordulóban?
Egy tengelyvéget és egy ún. PJ-profilú hosszbordás szíjtárcsát kellett legyártani és összeszerelni.
Említette, hogy a középdöntő feladata nem számított igazán nehéznek. Szakmailag a harmadik fordulót milyen nehézségűnek értékeli?
A tengelyvég olyan munkadarab, amilyet a cégnél naponta gyártunk, bár az is igaz, hogy nem hagyományos gépeken. Ennél az alkatrésznél a marási feladat jelentett igazán csak nehézséget. A tárcsa viszont kifejezetten nehéz munkadarab: egyrészt a hosszbordák kialakítása miatt, másrészt a nagy átmérő és a kis hosszúság következménye, hogy nehéz megfogni az alkatrészt. Nekem egyszer ki is fordult a gépből, emiatt lett rajta egy kisebb esztétikai hiba, de összességében jól sikerült.
Mit jelent önnek ez az ötödik hely?
Szerintem ebben a fordulóban már kevés különbség volt a versenyzők között, apróságok döntöttek. Nekem volt egy kisebb hibám, amit említettem is, reális az eredményem. Az ország öt legjobb fiatal forgácsolója között vagyok, jeles szakmai bizonyítványt szereztem már áprilisban, és ez volt a célom.
Az interjú elején említette, hogy a tavalyi versenyző nagy élményként írta le a versenyt. Önnek most így, a végén, mi a véleménye?
Abszolút egyetértek, tényleg hatalmas élmény volt. Elég feszített tempóban kellett az egészet végigcsinálni, sajnos ismerkedésre, városnézésre nem nagyon volt időnk, ezt kicsit sajnálom is, ugyanakkor az oktatómmal nagyon jó, kollegiális viszonyba kerültem, és ez nagyon jó volt.
A környezetében élők hogyan reagáltak az eredményére? Tudják, mekkora teljesítmény ez?
Az osztálytársaim, munkatársaim, a szakmát ismerők igen, ők velem örülnek és gratulálnak az eredményhez. Rendkívül büszke rám és Viktorra is, aki negyedik lett, Orzsi Bálint, az oktatóm, és az iskolám is, a Komlói Szakképző. A szakmán kívüliek, részben a családom is, nem nagyon értik, mit jelent ez, de azért velem örülnek.
Mik a további tervei? Hogyan befolyásolta a verseny a jövőbeli céljait?
A cégem máris letett elém és Viktor elé egy-egy állásajánlatot, nagyon szeretnék, hogy mindketten ott maradjunk és náluk dolgozzunk. Vagy ezt fogom választani, vagy egy második szakmát akarok kitanulni, a hegesztőit. Akár ez, akár az lesz, a későbbiekben egyetemre szeretnék menni, gépészet vagy mechatronika szakirányra. A cégem is támogat ebben. Ehhez először most nyelvvizsgát kell szereznem, ez a következő célom.
Forrás: komlói szakképző