A helyi médiumokban rendszeresen hírt adunk tehetséges diákjaink sikereiről, melyeket tanulmányi versenyeken, nyelvvizsgákon érnek el. Fontosnak tartjuk azonban azt is, hogy elsődleges célunk, az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra való felkészítés mellett tartalmas, színvonalas és élvezetes szabadidős tevékenységeket, kulturális programokat is szervezzünk tanulóink számára. Ezekből válogatunk most a gimnazisták visszaemlékezései, hangulatjelentései alapján.
Utazás Franciaországba (Hardi Eszter, 12.A)
Az idei évben is sor került a Komló-Eragny testvérvárosi kapcsolat keretében a komlóiak hagyományőrző látogatására. A városi szervezésű utazáson jó néhány gimnazista is részt vett, akiket a francia családok a már tőlük megszokott, szívélyes fogadtatásban részesítettek. A számtalan látnivaló közül – mint az Eiffel-torony, a Versailles-i kastély, a Notre-Dame vagy a Sacré Coeur, és a szomszédban elhelyezkedő Montmarte – mindenki megtalálhatta a maga kedvencét. Az általunk talán leginkább előnyben részesített szabadprogramokról, a bowlingozásról és a párizsi McDonald’s-ek kifosztásáról számos fénykép készült, melyek közül már a megérkezésünk napján sok felkerült a kedvenc internetes oldalakra.
Miután ismét élvezhettük a buszozás adta örömöket (úgy mint egymás hegyén-hátán való alvás, vagy a már ki tudja hányadik pozitúra kipróbálása egy párperces alvásért), Normandia partjain megcsodálhattuk a tengert, és akadtak olyan vállalkozó szelleműek is, akik kipróbálták, milyen megmártózni a nyári kánikula óta kissé lehűlt, novemberi vízben. A jó hangulat a búcsúesten sem hagyta el a társaságot: a magyarul, franciául és néhol angolul folyó társalgásból mindenki kivette a részét, és a szavak kölcsönösen cseréltek kultúrát, a közös táncról már nem is beszélve.
Ilyen élményekkel gazdagodva könnyen érthető a hazajövetel előtt az egy órán át tartó búcsúzkodás, s amikor a távozó busz megtelt a franciák egyénileg készített lufijaival, mindenki örömmel gondolt a majdani, tavaszi viszontlátásra.
Budapesti múzeumlátogatás (Ignácz Vivien, 13.B)
Október elején hallottam, hogy tanáraink 30-án budapesti kirándulást szerveznek számunkra. A jelentkezők választhattak a Közlekedési és a Mezőgazdasági Múzeum megtekintése között, a belépők és az útiköltség egy részét pedig a „Gimnáziumért” Egyesület támogatta. Gyorsan jelentkeztem, mert tudtam, hogy érdemes, hiszen amióta a gimibe járok, minden eddig szervezett utazás tetszett.
Mi, akik a Mezőgazdasági Múzeumba mentünk, megnéztünk egy időszakos kiállítást is a sivatagi állatokról, és megoldottunk egy érdekes feladatsort, amelyben az ott látható állatokról tettek fel kérdéseket. Nagyon élveztük és egész ügyesen válaszolgattunk, még nyertünk is egy ajándékcsomagot, ami csak fokozta örömünket. Ezután alig vártuk, hogy odaérjünk az Aréna Plázába, ahol két 3D-s film közül választhattunk az Imax moziban.
Persze ne feledkezzünk meg magáról az utazásról sem, hiszen szerintem az iskolai buszos kirándulások egyik legizgalmasabb része ez. Most is így történt, nagyon jól éreztük magunkat. Együtt énekeltünk, megismerkedtünk a kilencedikesekkel, sokat kártyáztunk, zenét hallgattunk és rengeteget beszélgettünk, nagyon jó volt a hangulat. Úgy gondolom, hogy igazán jó kirándulást tudhatunk magunk mögött.
Színházlátogatás (Marton Mercédesz, 13.B)
Örülök, hogy a Nagy László Gimnáziumba járok, már csak azért is, mert a tanulás mellett minden hónapban lehetőségünk van kulturális programokra is. Novemberben többek között a Komlói Színházban voltunk.
„Mese habbal” – már a cím is elég különlegesnek tűnt, nem tudtuk az osztálytársaimmal eldönteni ,vajon mit takarhat.. Sokat beszélgettünk erről szünetekben, igazán felkeltette az érdeklődésünket, és végül elmentünk, abban bízva, hogy kellemes közös kikapcsolódás lesz. Igazunk is lett. A darab tele volt bonyodalmakkal, érzelmekkel, játékossággal. Kellemes, családias hangulat alakult ki a színház nézőterén. Olyan volt, mintha mi is részesei lettünk volna a történetnek. Mennyit nevettünk együtt aznap este! A mai napig beszélgetünk róla szünetekben, sokszor emlegetünk egy-egy különlegesen érdekes jelenetet. Annak pedig külön örültünk, hogy a gimnázium támogatta az eseményt, féláron nézhettük meg ezt a remek darabot, így olyanok is eljöhettek, akik ezt egyébként nem engedhették volna meg maguknak.
Rendszeresen megnézzük közösen a Súgólyuk Színház előadásait is, melyeket nemcsak azért szeretünk, mert színvonalas, kellemes szórakozást nyújtanak, hanem azért is, mert kedves ismerőseink, iskolatársaink, sőt tanárunk is szerepel ezeken az előadásokon.
Szecskaavatás (Váczi Péter, 9.B)
A gimnáziumban néhány év szünet után újra szecskaavatót tartottak. „Pechünkre” mi voltunk az „áldozatok”, akiknek a végzősök vicces feladatait teljesíteni kellett.
Előzetesen csak annyit tudtunk az egészről, hogy a B-seknek avatároknak, a C-seknek pedig Simpson családnak kell beöltöznie, és mindkét osztálynak kötelező indulót írnia a tanórai kicsöngetés dallamára. Az őszi szünet után javában folyt már a készülődés, amikor jött az újabb feladat: egy 10 perces színdarab összeállítása, majd előadása „Cyber Hamupipőke” címmel.
Az avató napján mindenki tele volt kíváncsisággal és izgalommal, nagyokat nevettünk egymás kék és sárga arcán. Mindeközben egy picit tartottunk a ránk váró megmérettetéstől. Mint utóbb kiderült, ok nélkül tettük ezt. A nagyok remek feladványokat találtak ki nekünk, mindegyiket szívesen teljesítettük a közönség nagy örömére, ugyanis remek hangulat uralkodott a tornateremben. A publikumnál talán csak mi, a résztvevők élveztük jobban, hiszen nem mindennap etetheted bekötött szemmel a barátaidat, vagy éppenséggel ritkán vallhatsz szerelmet a másik osztályfőnöknek. A színdarabba egy kicsit „belenyúltak” a szecskáztatók, mert minden szereplőnek kiosztottak egy oda nem illő mondatot, és amikor jelezték, a résztvevőknek fel kellett azt olvasniuk, így is mókás helyzeteket teremtve elő. Az egyik attrakció egymás szájjal kifestése volt, ami után jókat nevettünk társaink kinézetén, de volt még Forma 1-es verseny a folyosókon, karikatúra rajzolása tanárokról, és a végén 5 perc alatt egy komplett dal írása, amelyben a végzősöket kellett dicsőíteni.
A versenyt végül a 9.B nyerte, a szecskakirály és a szecskakirálynő viszont a 9.C osztályból került ki. Összességében mindannyian remekül éreztük magunkat, és egy pillanatig se bánom, hogy részt vettem ezen az eseményen.