Támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal egy június végére elkészülő tanulmányról, amely azt vizsgálja meg, hogy a hazai szénvagyonnak milyen szerepe lehet a jövőben a magyar gazdaságban – mondta Aradszki András, a tárca energiaügyért felelős államtitkára sajtótájékoztatón Budapesten.

Az államtitkár felidézte, hogy a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégia az ellátás biztonsága érdekében kiemelten kezeli a külső források helyett a hazai erőforrások bevonását, és ennek egyik fontos eleme lehet a szénvagyon energetikai célú hasznosítása.
Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a klímaváltozás miatt változott a szén szerepének megítélése az energiaellátásban, a párizsi egyezmény értelmében 2050-re az energiatermelésnek dekarbonizáltnak kell lennie.
Aradszki András jelezte, Magyarországon is választ kell adnia arra, hogy az átmeneti időszakban milyen szerepe lesz a szénnek, illetve felhasználásának milyen további lehetőségei vannak, ezekre a kérdésekre keresi a megoldást a tanulmány.
Az államtitkár kiemelte azt is: azokon a területeken, ahol a szénbányászatnak hagyománya van, jogos társadalmi igény a szénvagyon hasznosítása, ami nem feltétlenül a hagyományos energiatermelés lehet, vannak más lehetőségek is. A magyar kormány elkötelezett a szén alkalmazhatóságának keresésében – tette hozzá.
Zelei Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke a sajtótájékoztatón egyebek mellett elmondta: mivel a szén elsődleges energiaforrásként való hasznosítása visszaszorulóban van, találni kell olyan megoldásokat, amelyek biztosítják a fenntarthatóságot. Példaként hozta fel, hogy az egyik ilyen a tiszta szén technológia lehet, ami alapvetően a szén vegyipari hasznosítását jelenti.
Jelenleg körülbelül 8,6 milliárd tonna szénvagyonnal rendelkezik az ország, az elmúlt kétszáz évben mintegy 1,5 milliárd tonnát bányásztak ki, tehát még több száz évre elegendő lenne ez a forrás – ismertette.
A tanulmány célja annak áttekintése, hogy milyen megoldások lehetségesek a szénvagyon gazdaságos hasznosítása érdekében – közölte a szolgálat elnöke.
Riz Gábor, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője (Fidesz) hangsúlyozta: a helyben élők értik, hogy a bányászat a régi formájában nem fog visszatérni, de fontos annak áttekintése és világossá tétele, hogy milyen lehetőségek vannak a szén hasznosításában, alkalmazkodva a világban zajló folyamatokhoz és technológiai újdonságokhoz.
Polics József, Komló polgármestere szintén kitért arra, hogy Komló és környéke számára a szénbányászat több, mint egy évszázadig volt a megélhetés és a fejlődés forrása.

A mélyművelésű bányászat megszűnésével a városnak új utakat kellett keresnie a megmaradás érdekében, s ezeket sikerült is részben megtalálni.

A meglévő  és jelenleg ismert szénvagyon azonban olyan lehetőség, amit hiba lenne kiaknázatlanul hagyni. A helyi erők összefogása érdekében alakítottuk meg a Mecseki Bányászati Klasztert, aminek tagjai jelentős segítséget adnak a program megvalósításához. Az egyetemi hátteret pedig a PTE biztosítja. Örülök neki, hogy országos szinten is meglátták a lehetőséget, és végre ráirányul a figyelem erre a nemzetgazdasági szempontból fontos területre. Köszönöm a kormány támogatását segítségét – fogalmazott a városvezető.

Hozzátette: „A világ technológiai haladása azt jelzi nekem, hogy itt az idő a hazai szénkészletek a legszigorúbb környezetvédelmi normákat is betartó fenntartható módon való hasznosítására, a tradicionális bányatérségek, a helybéli emberek és az ország gyarapodása érdekében.”

 

 

Forrás: MTI