Rendhagyó tanórával, koszorúzással ért véget a Kodály Napok programsorozata. A rendezvények zárásaként Kodály Zoltán születésének 135. évfordulóján koszorút helyeztek el a Kodály iskola udvarán lévő mellszobornál.

A délelőtti órákban a Voisingers alapítója Balásy Szabolcs tartott rögtönzött énekórát az iskola tanulóinak a folyosón. A rossz idő miatt az iskola tornatermében hangzott el az ünnepi beszéd.

Schalpha Anett, a Szent Bernadett tagóvoda vezetője a Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Általános Iskola és Óvoda nevében köszöntötte Fazekas Róbertet, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnökét, Polics József polgármestert és Tóth Ferenc Liszt Ferenc-díjas karnagyot.

Fazekas Róbert beszédében felelevenítette Kodály Zoltán munkásságát, majd hozzátette; az iskola büszkén viselheti a zeneszerző nevét.

Polics József polgármester a háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató hitvallását ismertette. Elmondta, Kodály nem akart mindenkiből zeneszerzőt faragni, de vallotta, hogy zene nélkül nem lehet teljes az ember. Kodály módszere felkerült az UNESCO szellemi örökség jó megőrzési gyakorlatok jegyzékébe is. A zenetudós egyik célja volt, hogy az egyénből művelt ember, a tömegből értő közönség válhasson.

“Adjunk hálát, hogy Tóth Feri bácsi 1958-ban találkozott Kodály Zoltánnal, és kialakulhatott barátság közöttük. Egy olyan kapcsolat, amelynek köszönhetően a városban ma is működik egy olyan iskola, amely a Kodály-módszer szerint oktat. Kodály Zoltán Komlónak írt Harasztosi legények című művének kottája, pedig hangjegyek formájában városunk főterét díszíti.

Az ünnepség végén a résztvevők koszorút helyeztek el Kodály Zoltán mellszobránál.