Nagyszerű hír érkezett Németországból: ősztől már nem lehet zajforrásnak tekinteni a gyerekeket. A visítás, a kiabálás, a sikongatás, egy-szóval a gyerekzsivaj törvényileg elfogadottá vált némethonban. Jogi értelemben még a zajok közé tartozik, ám szeptembertől a harangzúgással és az aratással kerül egy kalap alá.

Azért túlzottan ne lepődjünk meg akkor, amikor nem a földműveléssel foglalkozó vidékfejlesztési miniszter, hanem a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkára indítja útjára a tanévet úgy egy hét múlva. Ez a csúcsintézmény koordinálja a július 5-én módosított új közoktatási törvény szeptembertől életbe lépő változásait.

Magamfajta kétgyerekes szülő – mondhatni laikus – számára gyakorlatilag visszalépések sorozata a törvénytervezet – sietve hozzáteszem: többségében üdvözlendő hátraarcok dokumentuma. Hiszen a szeptembertől életbe lépő változások érintik az évfolyamismétlés – egyszerűbben a bukás – és a szöveges értékelés alkalmazásának feltételeit is. Hiszem, hogy helyes, hogy nem lesz jogom megvétózni a tanító néni döntését – ahogy korábban sem – a gyermekem netalántán évfolyam-ismétlésére vonatkozóan, és egyetértek az-zal is, hogy az első osztályban csak abban az esetben utasítható ismétlésre gyermekem, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. És örülök annak, hogy a 90%-ban általános gondolatokat tartalmazó szöveges értékelés helyett lesz lehetőségük a pedagógusoknak ismét az ötös skálán osztályozni. 

Ugyanis ennek van hagyománya nálunk. Az osztályzatok mögött évtizedek alatt olyan mögöttes tartalom halmozódott fel, amelyet kimondatlanul is pontosan érzékelt a gyerektől a nagyszülőig, a dunántúlitól az alföldi rokonságig mindenki a családban. Tudtuk, hogy hármassal már nem lehet tanulmányi versenyre menni, a ketteshez – amely kegyelemjegynek felelt meg az alapiskolában – pedig olykor csontot kellett vinni a tanár kutyájának. Az ellenőrző könyvbe írt szöveg ezzel szemben legyen személyes, akár bizalmas levél. Szóljon a betört ablakról, az iskola háta mögötti dohányzásról, urambocsá’ a drogról, vagy egy erőszakosan elcsattant pusziról, akár a családlátogatásra érkező tanár bácsi kedvenc boráról. 

Sajnos – bár sok szülőtárssal vártuk – nem kerül a módosítások közé a mindennapos testnevelés órát előíró rendelkezés. Eredetileg a 2011-2012-es tanévben vezették volna be az első és az ötödik osztályban, majd felmenő rendszerben. Azonban nem áll rendelkezésre országos szinten a megfelelő infrastruktúra, nincs minden iskolának tornaterme, sportpályája. Komlón van, ám ezek mérete – a sportközpontot és a Gagarin jelenleg épülő tornacsarnokát kivéve – egyelőre ezt nem teszi lehetővé. Pedig testnevelők szakmai hozzáértését már régóta bizonyítja, hogy a folyosó lépcsőfordulójában is tudtak órát tartani. Némi iróniával úgy, mint az 1900-as évek elején. Az azonban nem lehet kérdés, hogy minden gyerek, minden egyes napon – tanulási időben, vagy szabadidős keretek között – vegyen-e részt sportfoglalkozáson. 

sportvarazs-063netMíg a törvényi háttér utolsó finomításai a szakemberek feladata, addig párhuzamosan a családokban lassacskán végéhez ér a tanszerek tanév eleji beszerzése. A tankönyvek megvásárlása mellett – amelynek költsége az alapszintű oktatásban is a tízezer forinthoz közelít, nem szólva a középiskolások terheiről – a taneszközök összegyűjtése is alaposan igénybe veszi a pénztárcát. 

Nem beszélve az iskolatáskáról. A piac trendjét figyelembe véve az anatómiai, ergonómiai és klasszikus hátitáskák értelmezése egészen addig tart, míg az ár el nem dönti a versenyt. Csak adalékként: az anatómiai közel kétszer annyiba kerül, mint a klasszikus, az ergonómiai pedig a kettő között úgy félúton. Nem árt a spórolás, hiszen tankönyvek nélkül – hegyezőstől, rajzlapostól, gyurmástól (a másodikos tavalyról átmentett táskája most jön jól) – már harmincezernél tartunk, és félő, hogy ez az összeg – a tavalyi ünneplős fehér ing és sötét nadrág felpróbálása után – még emelkedni fog. 

Fontos dolog lenne a rászorultság mértékének újragondolása. Ma már nemcsak azok a családok szorulnak anyagi segítségre gyermekük neveléséhez, iskoláztatásához, akinek a minimálbér alatt van az egy főre eső jövedelmük, vagy munkanélküliek. Sokszor azokban a családokban is, ahol a megemelkedett közüzemi díjak, vagy a magas lakáshitel-törlesztés miatt az átlagnál magasabb jövedelem esetén sem marad pénz a gyermekek iskoláztatására, vagy megfelelő étkeztetésére, ruháztatására. Nem csak az ő hibájuk, hogy két kereső szülő esetén is támogatásra szorulnának. Biztos vagyok abban, hogy a megmaradó összeget szintén a gyerekükre költenék (úszás, vívás, kényelmesebb edzőcipő, természettudományos vagy nyelvkönyvek stb.). 

A menzák kínálatának színvonala örökös vitatéma az iskolai étkeztetés szereplői között. Egy 2009-es vizsgálat például kimutatta, hogy az ajánlott mennyiséghez képest majdnem hétszer annyi só kerül a gyermekek szervezetébe, ráadásul ritkán kapnak friss gyümölcsöt és zöldséget. Az érem másik oldala persze az, hogy lehetetlenség napi 300-400 forintból minőséget garantálni, s bizony saját tapasztalatom szerint sokszor a gyerekek nem fogékonyak a változásra. Mindenesetre előremutató lehet egy szeptember 15-én életbe lépő rendelet, ugyanis attól az időponttól vehetnek át helyi termelőtől friss – természetesen bevizsgált – terményt a konyhák. És nemcsak ezért irigylem a kis falusi iskolákat… 

Az iskola a társadalom tükre. Gondjaival, problémáival, sikereivel. Közhellyé vált, miszerint hét évre teszik azt az időt, mire megtérül az oktatásba fektetett munka. De van-e hét év türelme az országnak? Egyáltalán jó irányba halad-e az oktatás? És talán a legfontosabb: nyűg vagy örömforrás az iskolába járás a gyerekek, szülők, a pedagógus számára? Ezernyi kérdés. Kezdődik az iskola.
———————————————————-
Az idei tanév rendje

A 2010/2011-es tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2010. szeptember 1. (szerda), utolsó tanítási napja pedig 2011. június 15. (szerda). Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap középiskolákban és a szakiskolákban 2011. április 29. A szorgalmi idő első féléve 2011. január 14-ig tart. Az iskolák 2011. január 21-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az őszi szünet 2010. november 2-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 29. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 8. (hétfő). A téli szünet 2010. december 22-től 2011. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2010. december 21. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2011. január 3. (hétfő). A tavaszi szünet 2011. április 21-től április 26-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 27. (szerda).