Az észtországi Tartuból, a litvániai Vilniusból, a szlovákiai Révkomáromból, a romániai Szovátáról érkező gyermekkórusokkal két budapesti, a szolnoki, a szombathelyi és természetesen a komlói kodályos dalosok mérték össze tudásukat a június 18-20. között, ismét színvonalasan megrendezett XIX. Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztiválon, amelynek fővédnöke Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerző volt.

1972 óta – néhány kivételtől eltekintve – kétévente rendezi meg Komló városa a gyermekkorosztály számára ezt a fesztivált, amelyre külföldi fiatalokat (legfeljebb 16 éves korig), és hazánk ifjú dalosait (maximum14 éves korig) hívják meg rendszeresen a szervezők. Így ez a fesztivál az egyedüli olyan nemzetközi rendezvény hazánkban, ahol külföldi és magyar gyermekkórusok találkozhatnak, és a kezdetektől változatlan célkitűzések szerint – vagyis Kodály Zoltán szellemiségének és munkásságának megismertetése művein keresztül, valamint a kortárs kórusművészet bemutatása – a megmérettetésük arra hivatott, hogy a magas színvonalú kóruséneklést és kórusirodalmat reprezentálja.

A fesztivál hetének szerda délutánján a Muzeális Gyűjtemény kiállítására várták az érdeklődőket. A könyvtár épületének előcsarnokában fotók, dokumentumok és más tárgyi emlékek segítségével pillanatképeket villantottak fel a kórusfesztiválok történetéből. Tóth Ferenc Liszt-díjas karnagy, a fesztiválok szülőatyja megnyitó gondolataiban kiemelte, hogy Kodály Zoltán és az akkori belvárosi iskola jó kapcsolata, az iskola kórusának színvonalas, 1969-től már külföldön is sikeres szereplései, a fejlődő Komló remek kulturális élete, Pécsi Géza tanár – a „Kulcs a muzsikához” tankönyv szerzőjének – fontos szerepe teremtették meg azt a légkört, melynek köszönhetően az országban elsőként városunk rendezhette meg az azóta is egyedülálló fesztivált, amelyen 1972-től kezdve 3 földrész 26 országának több mint 60 városából érkező dalooks közvetítették Kodály Zoltán akaratát: „Legyen a zene mindenkié!”.

Péntek délután az érdeklődők az EFAMI-ban megrendezett szakmai tanácskozás keretében Tillai Aurél a Pécsi Tudományegyetem zeneelmélet és karvezetés tanára előadásának lehettek részesei, amelynek témája „A kőkorszak nyelve és zenéje” volt. Már hagyományosan ezt követte Kodály Zoltán szobrának koszorúzása, ahol Pleszné Fényes Edit vezetésével a komlói kodályosok Kicsinyek Kórusa működött közre, és Kollár Éva egyetemi tanár, az ELTE zenei tanszékének vezetője, Liszt- és Artisjus-díjas karnagy mondott köszöntőt. Többször idézte Kodály Zoltán – a gyermekek zeneszeretetének és oktatásának fontosságát hangsúlyozó – gondolatait, megköszönve a házigazdáknak, hogy ismét lehetőséget adtak ezen nézetek gyakorlati megerősítésére.

karusfesztival-felvonulasnetA Kodály iskola udvaráról a kórusok – az EFAMI zenészeinek indulójára – a szépen fellobogózott Kossuth L. utcán meneteltek tovább, majd felsorakoztak a szintén díszbe öltöztetett Városház téren, ahol Páva Zoltán polgármester, a fesztivál védnökének köszöntője után Lakner Tamás a Pécsi Tudományegyetem docense, több nívós együttes alapító művészeti vezetője mondott beszédet, majd megnyitotta az immár 19. fesztivált. A nap méltó befejezése volt a Pöndöly Néptáncegyüttes apraja-nagyja, a Zúgató és a Hétpendely Zenekar, valamint az EFAMI kis táncosai közreműködésével, a tőlük már megszokott színvonalon előadott fesztiválköszöntő műsor.

Szombaton az Egyházzenei Kategória versenyprogramjának méltó helyszínét biztosító római katolikus templomban kezdődött a megmérettetés. A kategória zsűrijében Kollár Éva, Nagy Ernő és Szabó Szabolcs figyelte a kórusok produkcióit. A közönség már ott, majd a mánfai Árpád-kori templom ódon falai között is szívébe zárta a Marosszéki Kodály Gyermekkar – előadásmódjukkal és udvarias, fegyelmezett viselkedésükkel is példát mutató – dalosait.

Délután a megújult Színházban gyülekeztek a Polifon kategóriában nevezett kórusok. (A „polifón” görög eredetű szó, sokhangúságot jelent. Röviden összefoglalva: minden szólam önállóan mozog, de úgy, hogy a harmóniai egységet és összetartozósát alkosson.) A kórusmuzsikát szerető közönség és a kategória zsűrije – Erdei Péter, Kertész Attila, Lakner Tamás – sem csalódott a kórusok kiváló dalokat felvonultató, színvonalas előadásában.

Este a fesztiválon szereplő fiatalok és kísérőik „Miénk a város kulcsa” mottóval fémjelzett, önfeledt kikapcsolódásnak lehettek részesei, amelyhez a Zúgató zenekar talpalávalója, a pöndölyösök spontán táncai és cukorka-ágyú finomságok adták az alapot.

Vasárnap reggel a 48-as téren kirakodóvásár és játszóház várta a Folklór kategóriára versenyprogramjára érkező dalosokat, hogy produkcióik előtt, vagy az után az otthoniaknak valamilyen apróságot készíthessenek, illetve vásárolhassanak. A kiírás – miszerint a kórusok saját folklórkincseikből adnak ízelítőt, fűszerezve kis mozgással, tánccal, népi hangszerekkel és persze népviselettel – már jelezte, hogy rendkívül színes és különleges fellépések várhatók.

karusfesztval-zsarinetA kategória zsűrijében részt vevő Tillai Aurélnak, a svéd Bo Aurehlnek és Tóth Ferencnek – kollégáikhoz hasonlóan – nem volt könnyű dolga a szakmai értékelés során. Mindenki izgalommal várta a délutáni eredményhirdetést, elismeréseket, s a folyamatosan szakadó eső ellenére szinte megtelt a Sportközpont lelátója.

A fesztivál gálahangversenye Erdei Péter – a kecskeméti Kodály Zenepedagógiai Intézet igazgatója, a Pekingi Zenei Konzervatórium állandó vendégprofesszora, Liszt-, Bartók- és Pásztory-díjas karnagy – fesztiválzáró gondolataival indult. Többek között azt hangsúlyozta, hogy a gyerekek tehetségének felismerése, kibontakoztatása elsősorban a szülők, majd a pedagógusok és zenetanárok felelőssége és feladata. Mint mondta, ennek ad kiváló lehetőséget évtizedek óta ez az országban egyedülinek számító, és a házigazdáknak köszönhetően színvonalas gyermekkórus-fesztivál. Abbéli reményét fejezte ki, hogy a XX. fesztivál megrendezésének fontosságát is átérzik majd a támogatók, akiknek segítsége a jövőben is nélkülözhetetlen lesz.

Azután a kórusok a zsűri által legjobbnak ítélt verseny-produkcióikkal örvendeztették meg a közönséget, és közben átvehették elismeréseiket, díjaikat:

– a Miina Harma Gimnázium Gyermekkórusa (Tartu, Észtország; karnagy: Maire Laar) a zsűri Dicsérő oklevelét kapta a Miina Harma mű előadásáért

– a Versme Leánykar (Vilnius, Litvánia; karnagy: Alina Valentinaviciene) a zsűri Dicsérő oklevelét vehette át az Arturas Novikas: Sodauto című litván népdal feldolgozásáért

– a Jókai Mór Alapiskola Kórusa (Révkomárom, Szlovákia; karnagy: Pfeiferlik Annamária) a zsűri Dicsérő oklevelét érdemelte ki Kocsár Miklós: Kórusdalok című műve előadásáért

– a Marosszéki Kodály Gyermekkar (Szováta, Románia; karnagy: Czakó Gabriella, Nagy Éva Vera) egyrészt az Egyházzenei kategória I. díját vihette haza, Kodály-mű legjobb előadásáért (Kodály Zoltán: Karácsonyi pásztortánc), s a Legszebb kórushangzás díját és a Közönségdíjat is nekik ítélték

– a Paragvári utcai Általános Iskola Kodály Kórusa (Szombathely; karnagy: Bognár Nóra) a zsűri Dicsérő oklevelét vehette át Mendelssohn: Veni Domine c. művének előadásáért

– a Pécsi Sebestyén Általános Iskola Kiskórusa (Budapest; karnagy: Megyesi Éva) a Legjobb műsorválasztásért-díj nyertese lett

– a Kós Gyermekkar (Budapest, karnagy: Hraschek Katalin) a zsűri Dicsérő Oklevelét kapta Bárdos Lajos: Jubilate Deo c. művének előadásáért

– a Kodály Zoltán Gyermekkórus (Szolnok; karnagy: Juhászné Zsákai Katalin) a fesztivál Nagydíját, valamint a Polifón kategória I. díját is kiérdemelte Kortárs, vagy XX. Századi kórusmű legjobb előadásáért (Orbán György: Ave Maria)

karusfesztival-zarahangversenyuj

– a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Gyermekkórusa (Komló; karnagy: dr. Makráné Kónya Melinda) pedig a fesztivál Nagydíja mellett itthon tartotta a Folklór kategória I. díját. A komlói kodályosok díjai, valamint nívós fellépéseik átütő, rendkívüli ereje igazolta, hogy ismét méltóak voltak a megtisztelő házigazdaszerepre.

Ismét Tóth Ferenc Liszt-díjas karnagy vezényelte a záróművet (Fotók: Péter Szabó Zoltán)
Ismét Tóth Ferenc Liszt-díjas karnagy vezényelte a záróművet (Fotók: Péter Szabó Zoltán)

A gálahangverseny hagyományos, de mindig felemelő pillanatokkal zárult: Tóth Ferenc vezényletével felcsendült Berzsenyi – Kodály: Magyarokhoz című műve. A közönség aktív közreműködésével négy szólamban zengett a „Forr a világ bús tengere, ó magyar!”. Valamennyien érezhettük, hogy az együtt dalolás tisztasága és ereje eltöröl minden emberek által kijelölt határt, akár a nemzetek közötti, indokolatlanul gerjesztett ellentétet is.

Este – bár nem volt kegyes az időjárás – tűzzsonglőrökkel, pöndölyös táncosokkal és a Zúgató zenekar tagjaival vidám, felszabadult rendezvényen búcsúztak egymástól a dalosok, akik a fesztivál maradandó emlékeivel térhettek haza.