nagylacisfBonjour Paris!

Nagylacisok megint Franciaországban az őszi szünet alatt

Az őszi szünetet -már hagyományosan- Franciaországban töltötte egy kis csapatnyi gimnazistánk.

A testvérvárosba utazó komlói csoportnak évek óta rendszeres tagjai vagyunk. Tavasszal mi is fogadjuk az Eragny-sur-Oise-ból érkező fiatalokat, ősszel pedig kiutazunk hozzájuk.

Sok barátság, néhány szerelem is születik ilyenkor, de hogy felejthetetlen élményekben van részünk, az biztos.

Kiderült, hogy a 24 órás buszos út akár még kellemes is lehet, ha közben nagy nevetésekkel, filmnézéssel ütjük el az időt.

Rájöttünk, hogy az, amit órán tanulunk, még használható is. Érthető, amit mondanak, és még válaszolni is tudunk.

Megértettük, hogy miért tartják Párizst gyönyörű városnak; hogy az Eiffel-tornyot együtt megmászni nagy élmény, és ha van még energiánk rá ott a 2-3. emeleten, megcsodálhatjuk a hatalmas metropoliszt; hogy mennyire murisak a vízköpők a Notre-Dame-on; és hogy a Louvre udvarában és épületében sétálgatni milyen izgalmas.

Kiderült, hogy a franciák macskát ugyan nem esznek, de hihetetlenül finomak a sajtjaik, a croissant, a baguette, a tengeri herkentyűik; hogy a magyar vendégszeretettől a francia semmiben nem marad el, és hogy csak mese az, hogy a saját nyelvükön hajlandóak csak megszólalni, mert nagyon jól el lehetett boldogulni velük angolul is.

A párizsi körzeten kívül voltunk Normandiában, a tengerparton is. Hajóztunk, buszoztunk, gyalogoltunk rengeteget, de esténként azért arra mindig volt erőnk, hogy összejöjjünk valahol bowlingozni, enni, szórakozni, vagy éppen a fogadó családdal programozni még.

Amikor odaértünk, úgy gondoltuk, hogy az előttünk álló hét nap nagyon hosszú lesz, aztán azt vettük észre, hogy már a búcsúesten vagyunk, és már akkor szomorkodtunk, hogy milyen gyorsan elrepült ez az egy hét.

Mondják, hogy a jót könnyen meg lehet szokni. Hát ez az őszi szünet Franciaországban nagyon jó volt. Kár lett volna kihagyni!