Amikor egy évtizede bezárt az utolsó mélyművelésű szénbánya a Mecsekben, aligha volt olyan ember, aki azt gondolta, lesz még valaha szénbánya ezen a vidéken. Illetve néhányan mégiscsak akadtak, akik számítottak erre. Ők azok, akik Verbőczi József vezetésével a Calamites Kft-nél dolgoznak.
Ez az a pécsi székhelyű cég, mely 15 éve működik és legutóbb a Bátaapátiban készülő kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló földtani kutatásaiban, a tároló bányászati módszerekkel történő kialakításának bányászati tervezésében, valamint a biztonsági értékelésekben közvetlenül is részt vett, s ennek kapcsán a kelet-mecseki Máza és Váralja települések külterületeit 2005 óta vizsgálja. A társaság ezen időszak alatt gyűjtötte össze, illetve vásárolta fel az 1985-ben leállított – 62 darab, ezer méternél is mélyebb kutatófúrással járó – geológiai kutatások dokumentációit, majd tovább kutatott a területen.
– A régi és az új vizsgálatok, mérési eredmények digitális feldolgozására épülő geológiai zárójelentés – melyet a Pécsi Bányakapitányság mint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes hatósága idén februárban jóváhagyott – 438 millió tonna földtani fekete-kőszénvagyont állapított meg, jó minőségű, magas fűtőértékkel (19,8 MJ/kg) – mondja Verbőci József ügyvezető. – A zárójelentés az 1,2 m-nél vastagabb telepek kőszénvagyonát 280 millió tonnában, mig az 1,6 m-nél vastagabbakét 230 millió tonnában állapította meg. A kibányászható kőszénvagyon ezen adatok között határozható meg.
Mint megtudtuk, a Calamites Kft. rövidtávon Nagymányok település külterületén külszíni fejtést szándékozik indítani. A területen geológiai zárójelentéssel, bányatelekkel és érvényes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, évi százezer tonna termelésre vonatkozóan. Számításaik szerint az első lépésre tervezett – éppen évi százezer tonna kapacitású – nagymányoki külszíni bánya beruházási költsége nagyjából egymillió euró. Az akár évi 2,4 millió tonna szenet termelő, Máza és Váralja külterületén megvalósuló, mélyművelésű bánya megvalósítása akár 275 millió euróba is kerülhet.
A fenti számokból mindenki sejtheti: a mélyművelésű széntermelés nem a jövő hónapban, de még csak nem is a jövő évben kezdődhet meg a legújabb mecseki szénbányákban. Verbőczi József szerint a még szükséges engedélyek beszerzése optimális esetben is 2-3 évet vesz igénybe, s azt követően kezdődhet az aknamélyítés – az ügyvezető szerint onnan számítva újabb 3-4 esztendő kell ahhoz, hogy elérjék az évi 1,2 millió tonnás termelést, melyet aztán a későbbiekben meg is kívánnak duplázni.
Arról, hogy a kitermelt szénnel kapcsolatban mik a Calamites Kft. tervei, következő számunkban olvashatnak majd.