Általában bosszankodva veszem tudomásul, ha azt látom, hogy az ismerőseim, sőt még ismeretlenek is, továbbküldős köremailekkel töltik meg internetes postafiókomat. Az elmúlt héten azonban találtam a levelek között egyet, amely felkeltette az érdeklődésemet. A H1N1, közismertebb nevén a sertésinfluenza volt a témája. Írtak benne az új influenza megjelenésének körülményeiről, európai elterjedéséről, a védőoltásról és hasonlókról. Gondoltam, részletesebben utánanézek az európai helyzetnek. Találtam megnyugtató és aggasztó dolgokat egyaránt.
Tekintélyes európai járványügyi szakértők véleménye szerint ősszel megjelenhet a vírusnak egy olyan mutánsa, mely sokkal veszélyesebb, mint a mostani, erőteljesebb a fertőzőképessége. Az is előfordulhat, hogy az európai lakosság ötöde elkapja a betegséget. Az azért megnyugtató, hogy ennek java része enyhe lefolyású lesz, nem kell komolyabb panaszoktól vagy szövődményektől tartani. Egyes tudósok pont viszont ennek az ellenkezőjét állítják – ők rettegnek egy olyan világjárvány kialakulásától, mely emberek millióinak életét veszélyezteti.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ igazgatója szerint az EU a madárinfluenza kapcsán már jártasságra tett szert az ilyen helyzetek elleni cselekvésben, így ma már képes megvédeni a lakosságot az új influenzavírustól. A legfontosabb, hogy elővigyázatosak legyünk és ne essünk pánikba – hangsúlyozzák.
Nehéz eldönteni, hogy a vészmadaraknak vagy a megnyugtató szavakat hangoztatóknak higgyünk-e. A legfontosabb az, hogy bizonyos higiénés szabályokat feltétlenül tartsunk be – ezzel már teszünk lépéseket a megelőzés érdekében: gyakran mossunk kezet, használjunk kézfertőtlenítőt, erősítsük immunrendszerünket vitaminokkal, ne igyunk más poharából, ne használjuk más evőeszközét, a munkahelyi telefonokat tisztítsuk gyakran; ha lehet, kerüljük a kézfogást, puszit; tömegbe ne menjünk, szellőztessünk naponta többször.