A közelmúltban különleges, és sokak számára nagyon sokat jelentő kötetbemutatóra várták a meghívott vendégeket és érdeklődőket. A Pro Pannonia Kiadói Alapítvány által, a Pannónia Könyvek Szerkesztőségének gondozásában kiadott, és Szirtes Gábor felelős sorozatszerkesztő összeállításában megjelent kötet bemutatójának a muzeális gyűjtemény adott otthont.
Ez az az intézmény, mely mondhatjuk bölcsője, az ott dolgozók pedig bábái voltak a kiadványnak, melynek fő szerzője, a könyv gerincét adó, „Életemből” című írás 1887. december végi papírra vetője Jánosi Engel Adolf, akinek 1903-ban ért véget rendkívüli földi pályája. Ennek 106 éve, de személye, munkássága, embersége mégis él a köztudatban. Mi is maradandó emlékének titka? – Erre is választ kaphat az igazi csemegét jelentő könyv olvasója.
Hogy a Jánosi Engel Adolf-leszármazottaknak milyen sokat jelent a kötet megjelenése, azt a legjobban az bizonyítja, hogy a bemutatót megtisztelte dédunokája Péter New Yorkból, Ilona Budapestről, ükunokája Anna Franciaországból, Gábor szintén az USA-ból, és Jeffrey Kanadából, valamint Simon testvérének ükunokái Miklós és Jackie, valamint unokája Louis – mindhárman Angliából.
Az érdeklődés felkeltésére valószínűleg elég csupán szemezgetnem a kiadványból. Stein Anna (Előszó): „…Az eredeti kézirat német nyelvű. 2000-ben Édesanyám, Jánosi Engel Rózsa hagyatékában találtam rá, több családi irattal és fényképpel együtt, melyeket a komlói múzeumnak adtam át, hogy ott ebből az anyagból kiállítással emlékezhessenek ükapámra”.
Jakab Józsefné: „Az egyszerű, ám mégis váratlan-páratlan karriert befutott Jánosi Engel Adolf…Életemből című, önéletrajzi ihletésű, huszonnyolc oldalas munkájából nyomon követhettük küzdelmes, ám rendkívül tartalmas, példamutató életútját…”.
Szirtes Gábor: „Az élet kemény, de jó tanítómesternek bizonyul. A kis Adolf megtanulja: a fennmaradáshoz keményen kell dolgozni, munkát keresni és találni, feltalálnia önmagát, oly módon, hogy azt mások is értékelni tudják. …A ceruza és öngyújtóárus kisfiúból – néhány évtized alatt – Pécs, Baranya és az ország egyik legtehetősebb vállalkozója, sőt nemesi cím birtokosa lett. Igazi sikersztori….”.
Jánosi Engel Péter: „…Dédapám egész életén át fáradhatatlanul és fegyelmezetten dolgozott…korát messze megelőzte, amikor dolgozói számára emberséges munkaviszonyokat és kedvező béreket teremtett. Különböző vállalkozásaiban emberek ezrei dolgoztak. …Jótékonyságai közül néhányat Pécs még ma is élvez. …Minden emberi kapcsolatban a becsületesség és a „Fair play” szelleme vezette…”.
Jánosi Engel Adolf: „…Abban a tudatban, hogy mindig igazságos akartam lenni, s igazságosan cselekedtem, szabadjon – mindenkivel, aki kapcsolatba állt velem – ebben az értelemben azt vélelmezni: nem található senki, aki azt mondhatja, megalapozott követelése van velem szemben. …Szeretem az életet, a haláltól nem félek, kész vagyok az örök Bíró elé állni, s számot adni”.